A címben nem a folyón levonuló árhullámra utaltam, hanem egy-egy termék árára. A napokban egy webkonferencián az egyik új üzlettársunk kérdezte, hogy miként magyarázzuk a termékek árát. Elsőre azt gondoltam, hogy nincsen rajta mit magyarázni, de aztán mégis úgy döntöttem, hogy beszélek az ügyről. Mi is az ár? Az a pénzösszeg, amennyivel kevesebb lesz a pénztárcánkban, miután a terméket megvásároltuk. De vajon mit takar ez? Miért van az, hogy a tömegeknek ez az egyetlen jellemző, ami számít egy-egy termék esetében, és szinte nem is néznek mást. Már majdnem úgy van, hogy ugyan kicsi a harminchetes cipő a negyvenkettes lábra, de azt veszik meg, mert az háromezerrel olcsóbb, mint amit hordani is tudna a vevő. Nézzünk bele kicsit a csomagba, a dobozba, a tasakba! Egy velem megtörtént esetet mondanék el elsőként. Egy éve, így Húsvét után történt, hogy a hentesnél, kértem egy kiló füstölt combot. Ez ott náluk úgy néz ki, hogy nincsen rajta semmi fölösleg. Sem zsír, sem bőr, sem csont. Csak a színhús megpácolva és megfüstölve. Én nagyon szeretem. A hentes viszont egy ajánlattal állt elő. Megmutatott egy körülbelül másfél kilós sonkadarabot, ami a húsvéti forgalomból maradt, és azt mondta jobban járok, mert azt kétszáz forinttal olcsóbban tuja adni. Ha csak az ár számítana, nyilván azonnal elfogadom a rendkívüli ajánlatot, de mégsem így lett. A füstölt comb kilóját ezerötszázötven forintért kínálták, a maradék sonkát pedig ezerháromszázötvenért. Megkérdeztem a hentestől, hogy a felkínált finomságban mekkora súlyt képviselhet a csont. Úgy fél kilóra taksálta. Egy gyors számítás után kiderült számomra, hogy amennyiben nem számolom a sonkadarabbal együtt megvásárolható pár deka bőrt, és zsírokat, akkor talán lenne egy kiló füstölt húsom kettőezer-huszonöt forintért. Inkább a kilónként ugyan kétszáz forinttal drágább, összességében mégis majdnem ötszáz forinttal olcsóbb, színhús mellett döntöttem. Fordítsuk le ezt az üzletünk termékeire. A DXN kávékat viszonylag nagy tételben lehet megvásárolni. Egy-egy dobozban saját ízlésétől függően negyven-nyolcvan adag kávét talál a fogyasztó. A kis tasakok pedig, amiből a dobozokban húsz található, prémium minőségű arabica kávét rejtenek. Természetesen vannak olyan termékeink, melyek a ma divatos három az egyben típusú, vagy kapucsínó jellegű italok elkészítésére szolgálnak, és így már cukorral, tejporral, esetleg kakaóval kevertek. Egy dologban viszont megegyeznek! Semmi más nincsen bennük! Nincsenek ízfokozókkal, ételfestékkel, állományjavítókkal, szintetikus koffeinnel, és egyéb vegyszerekkel kezelve, keverve. Sajnos ma sokan a kávét is úgy vásárolják, mint a fenti példában a cipőt. Nem számít, hogy mi van, vagy éppen nincsen benne, csak óccsó legyen! Elvileg minden termékre rá van írva, hogy miből mennyi van benne. Az egyik legjobb reklámmal, tévében, rádióban, óriásplakátokon futó márka kávészacsijára például ráírták a gyártók, hogy a benne található keverék kávétartalma összesen tizenkét százalék. A többi nyolcvannyolc meg minden egyéb, főként műanyag, szintetikus dolgok és vegyszerek. Abba most nem megyek bele, hogy már sok ilyen kutyulmányról derült ki emberi szervezetre káros hatás, tartós fogyasztás után. Persze mindig csak utólag. De legalább óccsó volt! Akkor már jobb a harminchetes cipő, a negyvenkettes lábra, hiszen azt úgysem tudja felvenni a vásárló, csak nézegeti otthon, attól meg nem fog fájni a sarka! A termékeink árát érdemes még egy szempontból megvizsgálni. Azt mondják, hogy az MLM-ben kapható termékek ára direkt drágább, hogy ki tudják fizetni a forgalmazók bónuszait. Most komolyan azt gondolja bárki, hogy a fenti tizenkét százalékos kávés cég reklámjait valami nonprofit szervezet finanszírozza? Hogy a csilivili autóikat ajándékba adják az autókereskedők? Hogy az autóik volánjánál ülő, dolgozó területi képviselők, üzletkötők, szállítók és menedzserek társadalmi munkában dolgoznak? Hogy a cég ajándékba kapja óriási székházait? Talán a felsővezetői csapat sem kér pénzt a munkájáért? És a tulajdonos nem haszonért invesztált a gyáraiba? És még nem is beszéltünk a nagykerekről, a kiskerekről, akik szintén ráteszik a maguk hasznát. Az MLM termékeit rendszerint nem láthatja senki tévéreklámban, mert az MLM reklámja a megelégedett fogyasztó. Ebben az iparágban nincsenek ügynökhadak, akik az üzleteket járják folyamatosan és töltik fel a boltok polcait. De ugyanúgy, mint a fenti példában az MLM cégek is kifizetik a hasznuk jelentős részét azoknak az embereknek, akiknek köszönhetően forgalomra, sőt egyre növekvő forgalomra tesznek szert. A termékek ára nem ettől „drágább”! Hanem csak azért, mert éppen megfelelő a méret, és nem használhatatlan csontot igyekeznek eladni, fajlagosan alacsonyabb, de a végeredményt tekintve sokkal magasabb áron. Mielőtt kimondanád valamire, hogy az olcsó vagy drága, nézd meg, mit találsz a csomagolásban!
