Biztos, hogy a tej egészséges ?

Hol van az igazság?

Kedves Olvasó!
Szeretném figyelmét felhívni a tej, és tejtermékek fogyasztását követő rizikó faktorok hatásaira!

Dr. Robert M. Kradjian, orvos
Ki ne hallotta volna nap, mint nap hogy "a tej egészséges" vagy "tápanyagokban gazdag", "a gyermekek számára fontos" stb... Sajnos az alábbiak szerint pont az ellenkezője az igaz.

Kérem, fordítson egy kis idõt erre a cikkre. Mindig az váltja ki a legnagyobb megdöbbenést és kételyt, amit nem a többség hangoztat vagy csinál. Az alábbi tények nagyon befeketítik a tejet. Ha a fenti reklám szövegek igazak volnának, akkor könnyű lenne igazolni a valódiságukat. Vegyük csak sorra ezeket a vizsgálati eredményeket!

Ha a tej és tejtermékek valóban egészségesek, akkor minél rend-szeresebben fogyasztva belőlük, az egészség annál kicsattanóbbá kellene, hogy váljon. De a felmérések hidegzuhanyként hatnak és ennek az ellenkezõjét mutatják.
Dr. Robert M. Kradjian orvos a honlapján kifejti hogy a szakirodalom például 1988 és 1993 között 2700 tanulmányban foglalkozott a tejjel a "gyógyászat" címszó alatt. Ebbõl õ személyesen közel 500-at vizsgált meg.

Ezt írta:
"Hogyan foglalhatnám össze ezeket a cikkeket? Még a borzalmas minõsítésnél is rosszabbak egy picivel. Elõször is, egy szerzõ sem beszélt a tehéntejrõl mint egy mellékhatás nélküli kiváló ételrõl és mint 'teljes értékû étel'-rõl, mint ahogy azt az ipar elhitette velünk. A kiadott riportok fõ fókuszában ezek voltak: bélgörcs, bélfertõzés, belsõ vérzés, vérszegénység, allergiás reakciók csecsemõknél és gyerekeknél, valamint fertõzések mint például salmonella. Még baljóslatúbb a szarvasmarha fehérvérûség vírusától való félelem, vagy a BIV (bovine immunodeficency virus) nevû szarvasmarha AIDS-szerû virusától, valamint a gyermek cukorbetegség elõidézésével való kapcsolatától. A tejben levõ vérrel és fehér (genny) sejtekkel, valamint a benne levõ kémiai anyagok, permetek egész sorával is foglalkoztak. Gyermekeknél ezek a problémák merültek fel: allergia, fül- és mandula fertõzés, ágybavizelés, az asztma súlyosbodása, bélvérzés, görcsök, és 1-es típusú cukorbetegség. A felnõtteknél a problémák inkább a szívbántalmak és ízületi gyulladás, allergiák, homloküreg gyulladás, és a sokkal komolyabb fehérvérûség, meg a lymphoma-ban és rákban való közremûködése."

Finnország vezet az egy fõre esõ tejfogyasztásban és ott a legnagyobb arányú az inzulin függõ cukorbetegek száma is. (forrás: New England Journal of Medicine - 1992. július 30.)
Finn, olasz, amerikai, japán, kínai tudósok kimutatták hogy a tehéntejben levõ fehérjék a szervezetet antitestek képzésére serkentik, amik a hasnyálmirigy inzulin-termelõ béta sejtjeit tévedésbõl megtámadják és lerombolják, mert azok nagyon hasonlítanak bizonyos tej fehérjékre. Ezek a béta sejtek termelik az inzulint. Minél fiatalabb korban éri a testet ez a hatás, annál maradandóbb az elváltozás és annál nagyobb az esélye az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának azoknál, akik genetikailag gyengébbek.
Tejben sok a kalcium = erõs csontok?
Ez a tévhit a legerõsebb. Sajnos nem igaz! A tapasztalatok pontosan az ellenkezõjét mutatják.
Csak összehasonlításul az emberi tejben van a legkevesebb fehérje és 4-szer kevesebb kalcium van mint a tehéntejben, azaz a csecsemõknek csak ennyi kell.
Az angliai dr. Hegsted kimutatása szerint azokban az országokban messze nagyobb arányú a csontritkulásos esetek száma ahol igen jelentõs a tejtermékek fogyasztása.

Ha valaki ezt genetikai okokra fogva eltussolná, akkor az országokon belüli, vagy ugyanazon népcsoportok más-más országból származó eredményei is ezt támasztották alá (pl kínai - hong kongi adatok stb).

Egy 1994-es ausztrál felmérés szerint a tejtermékeket rendszeresen fogyasztó idõsek körében kb kétszer annyian szenvedtek medence csonttörést, mint akik nem fogyasztottak tejtermékeket. Egy még jelentõsebb Harvard tanulmány 12 éven át 77'761 nõt vizsgált meg: azoknál akik napi 3-szor ittak tejet nagyobb arányú volt a csontritkulás és több csonttörést is szenvedtek.

Az okok kettõs eredetûek. A tejben levõ kalcium a szervezet számára egyrészt hasznosíthatatlan környezetben van. Másrészt az állati eredetû felesleges fehérje-mennyiség megnöveli a szervezet kalcium iránti szükségletét hogy semlegesítse a savas fehérjék lebontott részeit, ezáltal felemészti a csontokat. Egy életen át tartó, többnyire állati eredetû fehérjére (pl. tejtermékek, húsok) épülõ táplálkozás lassan 'felfalja' a csontokat. Ezzel szemben a növényi eredetû fehérjére építõ táplálkozásnál jelentõsen erõsebb lesz a csontrendszer keménysége. Azaz az elsõ és legfontosabb étkezési lépés: visszafogni vagy megszüntetni az állati eredetû fehérjéket tartalmazó ételek fogyasztását, amik többek között a szívpanaszokat, magas vérnyomást okozhatnak és hozzájárulhatnak a rák keletkezéséhez is. Tehát az a mondás hogy a tej hasznos mint fehérje forrás, így nem igaz. Éppen emiatt (is) káros.

William B. Grant, Ph.D. az Alternative Medicine Review-ban kifejti, hogy a kis zsírtaltalmú tej (ami még így is jelentõs mennyiségû fehérjét tartalmaz), is ártalmas, mert egyrészt a lecsökkentett méretû molekulák könnyebben bejutnak a vérkeringésbe, másrészt pedig az ilyen tejnek negyon kevés a B vitamin tartalma. Minden ilyen fehérje lebontásánál, a B vitamin hiánya miatt, hozzájárul a homocysteine felhalmozódásához, ami a szívpanaszokhoz vezet.

Dr. Julian Whitaker orvos, aki a világ egyik legolvasottabb egészségügyi hírrovatait ("Health & Healing") szerkeszti, ezt írta:

"...Ha azt akarod hogy erõs csontjaid legyenek, akkor ne igyál tejet... Az a kijelentés hogy a tej egészséges számodra, egy összehordott badarság. Míg a gyümölcsök, zöldségek és a teljes õrlésû magok dokumentáltan lecsökkentik a szívroham, a magas vérnyomás és a rák esélyét, a széles körben hangoztatott tejtermékek egészséges hatása legjobb esetben is erõsen megkérdõjelezhetõ. Valójában a tejtermékek egyértelmûen összefüggésbe hozhatók a csontritkulással, szívpanaszokkal, elhízással, rákkal, allergiákkal és a cukorbetegséggel.
A tejtermékek mindennek mondhatók, csak egészségesnek nem."
Váladék-termelõdés, légúti nehézségek, allergia, bélgörcs.

Dr. Norman W. Walker szerint nagyon könnyû felismerni a legnagyobb tejfogyasztókat: õk azok akik legtöbbet szenvednek a megnövekedett nyálkatermelõdés miatt, pl. 'folyó orr', sok krákogás, nehezebb légzés.
A tej allergiái bizonyos gyermekeknél jelentkeznek a leghevesebben: szinusz problémák, asztma súlyosbodása, hasmenés, vas hiány (a tehéntej sokkal kevesebb vasat tartalmaz mint az emberi tej) okozta vérszegénység és erõs bélvérzés, fáradtság, viselkedés-zavarok formájában. A hat éven aluliak krónikus fül fertõzésének kb 40 %-át a tej allergiái okozzák dr. Julian Whitaker orvos szerint.
Tüdõrák, vastagbél-rák, petefészek-rák.

A tej maga nem okoz rákot, de elõsegíti, olyan környezet megjelenését a szervezetben, ami a rákos sejtek kialakulásának kedvez. Yasuo Kagawa, japán biokémikus 1978.-ban egy tanulmányban a következõ megdöbbentõ adatokat közölte:

Míg 1950 és 1975 között Japánban az egy fõre esõ tej és tejtermékek fogyasztása 38%-al nõtt, addig a szívrohamok száma 35%-al nõtt, a mellrákos esetek száma 77%-al emelkedett, a vastagbél rák is 77%-al nõtt, a tüdõrákos megbetegedések száma pedig 300%-al növekedett. Természetesen minden nem írható csak a tej számlájára, de az adatok valóban megdöbbentõek.
1989. április 15.-én a Nemzetközi Rák Magazin beszámolt a Roswell Parkban 569 tejfogyasztó és 569 kontrol egyén vizsgálatáról. A tanulmány szerint kétszeres volt a tüdõrák, 3,1-szeres volt a petefészek-rák, 2,49-szeres a prosztata-rák megjelenésének az esélye a tejfogyasztóknál.

Norvégiában 1422 személyt vizsgáltak 11 és fél éven át. Azok körében akik naponta 2 vagy több pohár tejet ittak 3,5 szeresen több volt a nyirokszervi rákos megbetegedések száma, amit az okozhat hogy bizonyos állati fehérjék emésztésénél antigén (ellenanyagképzõ) fehérje-töredékek keresztül jutnak a bélrendszer nyálka-membránjain.
A tejcukor (laktóz) érzékenység, allergia
Az emberi test 4-5 éves korig termel tejcukrot lebontó enzimeket, majd erõsen beszünteti az ilyen enzimek termelését. Ki az az épeszû emlõs, aki még ezután is "szopni" akar? Az állatvilágban ez ismeretlen, csak az emberek fogyasztanak késõbb is tejet, ráadásul egy más fajét.

A sötét, vagy fekete bõrû emberek rendkívül túlérzékenyek a tejcukorra. Legkevésbé a fehérbõrûek érzékenyek, persze egyénenként különbözõen. Feltevések szerint az emberiség kb fele túlérzékeny a tejcukorra, akiknél ez hasmenést, erõs gáztermelést, hasi görcsöket válthat ki.

Baktériumok
Ezek egész garmadája, veszélyesebbnél veszélyesebb fajtái kerülhetnek, vagy szaporod-hatnak el a tejben.
Csak néhány a legtöbb bajt okozók közül: salmonella, E. coli, staphylococcus, TBC, BLV ("bovine leukemia virus") a szarvasmarha fehérvérûség vírusa (ez az amerikai tehenek 3/4-ében benne van), a sejtfal nélküli paraTB (vagy másnéven MAP "Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis") vírus, ami a legújabb tanulmányok szerint a "gyógyíthatatlan" (emberi) Crohn-kór okozója (az USA-ban tömegesen fertõz), stb.

A két leghírhedtebb tehénbetegség a BIV ("bovine immunodeficiency virus") ez a "gyógyíthatatlan tehén AIDS", meg a BSE ("bovine spongiform encephalopathy"), ezek terjedését máig is vizsgálják. Ez utóbbi vírus okozta a "kerge-kórt".
Az egyetlen dolog ami a vírusok és az ember között van az a pasztörizáció (15 másodpercig 72 °C) . Sajnos ez nem nyújt tökéletes védelmet. India az egyetlen nagy tejfogyasztó ország, ahol a Crohn-kór ismeretlen, mert õk forralják a tejet. De az alább említett IGF-I-re a forralás sem jelent teljes védelmet. Angliában a boltok polcairól vett tejek akár 25%-ában is találtak paraTB vírust szezontól függõen, Irországban 19%-ában. Azaz a pasztörizáció bizonyíthatóan nem ad kellõ védelmet!
A tudósokat rendkívül megdöbbentette egy kanadai, majd egy orosz riport, akik elõször mutatták ki az emberi testben a BIV (a "szarvasmarha AIDS") ellen formálódott antitestecskéket. (A kutatók számos fertõzõ betegség jelenlétét úgy tudják csak kimutatni, hogy a szervezet bizonyos antitesteket hozott létre ellenük, tehát jelen vannak már.)
Elképesztõ még rágondolni is, hogy ez a vírus már leküzdötte a fajok közötti lépcsõt.
Mellrák, prosztata-rák.

Ha eddig a tej még nem lett volna elég rossz, Monsanto, a kémiai mammutcég és az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerellenõrzõ Hivatal még inkább azzá tette, mert ez utóbbi engedélyezte a szintetikus rBST ("recombinant bovine somatotropin", ami másnéven az rBGH, "recombinant bovine growth hormone") nevû genetikailag létrehozott tehén hormont, ami kb 10-25%-al megnöveli a tej termelõdését. Az ezzel kezelt tehenek teje 2 - 10 szeresen több IGF-I hormont ("insulin-like growth factor-I") is tartalmaz. Ez a növekedési hormon a sors szeszélyébõl teljesen megegyezik az emberiével. Az IGF-I ugyan nem okoz rákot, de mint nemkívánatos adalékanyag kimutathatóan elõsegíti a rákos daganatok növekedését.
A legújabb kutatási eredmények szerint a legnagyobb IGF-I koncentrációval rendelkezõ nõknél 7-szeresen megnövekszik a mellrák esélye, a férfiaknál meg 4-szeresen a prosztata-rák esélye, továbbá megnövekszik a vastagbél-rák esélye is mert az IGF-I egy része képes behatolni a bélbe, ugyanis a tej kazein jelenléte meggátolja a teljes emészthetõségüket. A baj nem jár egyedül, a tehenek egészsége szintén megviseli a kapott szintetikus hormonokat, tõgy-fertõzést okozva. A gazdák kénytelenek antibiotikumokat adni a jószágoknak, ami szintén belekerül a tejbe.

Robert Cohen a könyvében neveket említve, dokumentumokkal is igazolja, hogy Monsanto milyen mértékben hamisított meg mérési eredményeket az rBGH egészségre kifejtett hatásairól, félrevezetve számos tudóst és a nyilvánosságot.
Két FOX tévés riporter (Steve Wilson, Jane Akre) nyíltsága miatt elveszítette állását Floridában, mert Monsanto nyomására a FOX tv menesztette állásaikból. A riporterek a szarvasmarha növekedési hormon sötét oldalát tervezték bemutatni. E két riporter pert indított a tévéállomás ellen és meg is nyerték azt 2000. augusztus 18.-án. Egy év múlva Goldman Környezetvédelmi díjat is nyertek azért az erõfeszítésükért, amit az rBGH egészségre való hatásainak nyilvánosságra tárásában fejtettek ki.

Végszó:
Rod Chiodini foglalta össze mindezt frappánsan: "Amit észre kell, hogy vegyünk az az a tény, hogy a gyógyászatban sok politika van. Nem azon múlik valami is hogy tudod-e azt igazolni, hanem hogy a gyógyászati szakma el akarja-e azt fogadni, vagy sem."
A tej mentségére talán csak azt lehet mondani hogy a kazein kivonatából erõs ragasztót lehet készíteni.* A tehéntejjel nem érdemes hazárdírozni, minden kis mennyisége ártalmas. Egy biztos, ezzel az információval felfegyverkezve saját magunk dönthetjük el, hogy ki akarjuk-e tenni magunkat ennek a sorozat veszélynek, vagy sem. Én már döntöttem, most Önön van a sor.
* E sorok írása óta értesültem egy másik hasznos, tejbõl is kivonható származékról, aminek a neve: laktoferrin. Bár a laktoferrines kutatások igen bíztatóak, de a tejfogyasztás rizikói túlságosan nagyok a benne levõ hasznos laktoferrinhez képest, és ez utóbbit inkább kivonat formájában javaslom fogyasztásra, amit csak kis hõkezeléssel, fagyasztás nélkül állítottak elõ, serkentõszerek-, antibiotikumok nélkül és legelõn nevelt tehenek szöcstejébõl kivonva, mert a tehéntejben csak nagyon kis mennyiség van.