Nekem működik.
Ha elolvastad, és úgy döntöttél, hogy szükséged lesz kiegészítő jövedelemre, nézd meg itt a lehetőséget :
www.ringkavezo.dxn.hu/uzleti_lehetoseg
Már csak néhány nap maradt arra, hogy nyilatkozni lehessen a magánnyugdíjpénztári maradásról. A döntés nem egyszerű, az idő rövid, konkrét válaszokra pedig nem igazán lehet még mindig hagyatkozni. A nyugdíjpénztári témával kapcsolatos nyilatkozatokból és szakértői véleményekből az egyetlen dolog, ami biztosra vehetően kirajzolódott: még szakemberek (jogászok, aktuáriusok) sem tudják megadni azokat a válaszokat, amelyek alapján egyértelműen el lehetne dönteni, kinek éri meg maradnia a magánnyugdíjpénztáránál.
Egyet azonban jogászok egybehangzóan állítottak egy közelmúltban tartott háttérbeszélgetésen: sok a joghézag, ezért nemcsak a jövőbeli folyamatokat nem lehet megjósolni, de sok alapvető kérdésre sem lehet mit mondani – még mindig.
Arra az alapvető kérdésre, hogy az állami rendszerből vajon tényleg lesz-e nyugdíjunk, és ha igen, akkor mekkora összegre lehet számítani, egyáltalán nem lehet jelenleg válaszolni – bármennyire is arról szól a kormányzati kommunikáció, hogy az állam biztosan fizet majd nyugdíjat. Ennek oka – ahogy azt számtalan szakember hangoztatta már – a demográfiai folyamatokban keresendő, ami bárhogyan is nézünk egyáltalán nem tűnik megnyugtatónak. Vagyis benne van a pakliban, hogy az a biztosnak nevezett állami nyugdíj – főleg a fiatalabbak számára – nem biztosít majd akkora járandóságot, amiből egyáltalán meg lehetne élni.
Ha eltekintünk egy pillanatra attól az alapvető kérdéstől, hogy mekkora nyugdíjat fogunk kapni és hogy egyáltalán lesz-e nyugdíjunk, számos más olyan kérdéssel is szembe találjuk magunkat, amelyek most lennének akutak, de mintha a törvényhozó megfeledkezett volna arról, hogy tisztázza azokat a bizonytalanságokat illetve joghézagokat, amelyek egy felelősségteljes, jövőre vonatkozó döntés meghozatalához – a fair play értelmében – szükséges lenne.
Néhány kérdés, amire még mindig nem tudjuk a választ
Először is, azt például már számtalanszor hallottuk, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetéseket átmenetileg felfüggesztik, de az erről rendelkező szabályok ellentmondásosak: a tavaly októberben megszavazott törvény szerint 2012. január 1-től lehet a tagdíjat a pénztárakba utalni, míg a december 13-án módosított tb-törvényben 2011. december 1. szerepel.
Fontosabb határidők:
- A hatályos törvény rendelkezései alapján, annak a tagnak, aki 2011. március 1. napját követően is magánnyugdíjpénztári tag szeretne maradni, külön nyilatkoznia kell erről a szándékról. E nyilatkozatot legkésőbb 2011. január 31-ig, kizárólag személyesen kell megtennie 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóság valamelyikén vagy a Nyufig-nál ONYF-nél.
- a nyilatkozatot a munkáltatónak is meg kell küldeni a nyilatkozattételt követő 5 napon belül.
- Amennyiben a maradás mellett döntő valamilyen okból kifolyólag (pl. testi fogyatékossága, vagy más egyéb egészségügyi ok miatt, vagy azért mert személyes szabadságát korlátozó büntetés alatt áll) nem tud megjelenni személyesen az ügyfélszolgálaton, 2011. január 21-ig írásos nyilatkozatával kérhette, hogy a nyugdíjbiztosító szerv képviselője keresse fel, és személyes nyilatkozatát rögzítse.
- a magánnyugdíjpénztári számlán keletkezett hozam felvehető részéről szóló döntéséről a tagnak írásban kell tájékoztatnia a pénztárát, lehetőleg 2011. február 28-ig.
A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító szakemberei arra hívták fel a figyelmet, hogy aki visszalép az állami rendszerbe, az eddig a magánnyugdíj-pénztárában felhalmozott vagyonról lemond, vagyis ezzel a későbbiekben nem rendelkezhet. Ebből nyugdíjat nem kaphat, csak az állami tb-rendszerből és a nyugdíjba vonulásának idején érvényben lévő szabályozás alapján. (Ami jelenleg szintén megjósolhatatlan).
Arra sem hangzott el még ezidáig megnyugtató válasz, hogy az állami rendszerben állítólagosan létrehozanó egyéni számlák hogy is fognak kinézni, annak ellenére, hogy kormányzati ígéret szerint a pénztárakból visszalépők „hozzák magukkal” a számlájukat. A Figyelőnek adott ONYF-válasz szerint az egyéni számlával és a járulékbefizetésekkel kapcsolatos adatokat a PSZÁF által működtetett rendszerben fogják nyilvántartani.
A döntési határidő lejárta előtt néhány nappal még arra sem lehet tudni a választ, hogy a magánnyugdíjpénztári tag 2011. január 31-ét követően visszaléphet-e a tb-rendszerbe. Erre ugyanis még mindig nincs hatályos törvényi rendelkezés, a hivatalos nyilatkozatok pedig ellentmondásosak – mutattak rá a D.A.S. szakemberei. Az ONYF hivatalos válasza szerint nem.
Azt ugyan lehet tudni, hogy abban az esetben, ha a pénztár végelszámolással megszűnik (ami kétezer fő alatt automatikusan megtörténik), a tagok 30 napon belül választhatnak másik magánnyugdíjpénztárat. Amennyiben ezt nem teszik meg, automatikusan visszakerülnek az állami nyugdíjrendszerbe. Azt viszont megintcsak nem lehet tudni, hogy az, aki így kerül vissza a tb-rendszerbe szerez-e jogosultságot az állami nyugdíjra és akkor mi lesz a megtakarításaival az ezt követő időszakban. A jelenlegi jogszabályok ugyanis erről még szintén nem rendelkeznek.
Rossz hír továbbá azoknak, akik külföldön dolgoznak és abban reménykedtek volna, hogy egy, a két ország közötti kétoldalú megállapodás értelmében úgy tartsák meg a nyugdíjig még hátralévő időszak állami nyugdíjjogosultságát, hogy közben magánnyugdíj-pénztártagok maradnak. A kétoldalú egyezmények, valamint az EU 883/2004/EK rendelete szerint a hazai nyugdíj megállapítása során figyelembe kell ugyan venni a külföldön szerzett szolgálati időt, de ez csak a jogosultság (a minimum 15 év) megszerzése szempontjából érdekes. A nyugdíjak kiszámításánál ugyanis már megintcsak a hazai szabályok szerint szerzett szolgálati időt veszik alapul.
Mindezek fényében a jogfenntartó nyilatkozat – amelyet a Stabilitás Pénztárszövetség javasol megtenni az állami rendszerbe visszalépőknek – megtételére is csak annyit tudnak jogászok mondani, hogy „nem árthat”. Azt ugyanis szintén nem lehet még megmondani, hogy a későbbiekben bármilyen joghatás fűződik-e majd ehhez a nyilatkozathoz.
Ezt majd az Alkotmánybíróság és a bírói gyakorlat alakítja ki – mondják jogászok –, és csak akkor lesz releváns, ha vissza lehet lépni a magánpénztárba, mert ilyenkor vihető vissza a most államivá tett vagyon. A D.A.S. jogászai ugyanakkor azt javasolák, hogy aki élni akar ezzel, az tértivevényes ajánlott levélben küldje el a jogfenntartó nyilatkozatot a nyugdíjfolyósítónak.
Azok számára, akik az Alkotmánybíróság döntésében reménykednek, sincs túl jó hírünk: március-április körül várható. Amennyiben az Ab visszamenőleges hatállyal megsemmisítené a törvényt, akkor elvileg az eredeti állapotot kellene visszaállítani. Márpedig ez - ha már megtörténtek a vagyonértékesítések - nem mutat túl reális lehetőséget.
A nyugdíjak feketedoboza
A döntést ugyan nem könnyíti meg, de talán felvázolja azt a képet, hogy miért is hangzik el sokszor, hogy egy tisztes nyugdíjoz vezető – talán legbiztosanbb út - az öngondoskodás. A társadalom öregedése illetve népességcsökkenés miatt az a tendencia rajzolódik ki, hogy egyre több nyugdíjast kell egyre kevesebb aktív embernek eltartania. Jelenleg 100 aktív magyar emberre 38 nyugdíjas jut, 2050-ben 100 aktívra már 88, 2100-ban pedig már 107 nyugdíjas jut majd a jelenlegi demográfiai folyamatok folytatódását feltételezve – mondta Korándi Márta, a D.A.S. jogvédelmi biztosító vezető aktuáriusa egy magán-nyugdíjpénztári kérdésekről, illetve a nyugdíjrendszerről tartott háttérbeszélgetésen.
Ha az egyéb adatokat figyelembe vesszük, azokból sem rajzolódik ki olyan kép, ami túl sok bizakodásra adhatna okot. A szakember rámutatott arra, hogy a 20-59 éves kor közötti aktívak száma 2050-re 1,6 millióval fog csökkenni, 2100-ra pedig a jelenleginek a felére fog esni a számuk. Ez arányosítva most 57 százalékot jelent, 2050-ben 46, 2100-ban pedig 41 százalékot fog jelenteni. A képet súlyosbítja, hogy a népesség elöregedése is felgyorsul: a 60 év feletti korosztály aránya ma 22 százalék, 2050-ig 35-40, 2100-ig 40-45 százalék lesz. A 85 év felettiek száma 2050-ben megnégyszereződik, 2100-ra pedig meghétszereződik.
Miből lesz, vagy nem lesz nyugdíj?
Korányi ugyanakkor arra is rámutatott, hogy emellett az úgynevezett potyautasok kérdése is a rendszerre nehezedik és hatásuk nem elhanyagolható: 1998-2009 között abból a rétegből, amelynek gazdaságilag aktívnak kellett volna lenni – vagyis azok a 20-59 évesek, akiknek el kellett volna tartani az időseket illetve gyerekeket – több mint 1,5 millió fő hiányzott folyamatosan. Ebből a feketén foglalkoztatottak számát 500-750 ezer fő körülire becsülik, míg a minimálbér körül foglalkoztatottak számát 2007-re vonatkozóan 270 ezertől 1,5 millió fő közöttire. Pontos adat erre vonatkozóan nincs az aktuárius szerint, ezért ez a széles becslési sáv.
A jelenlegi ismeretek alapján nyilvánvaló volt, hogy a kormány által most felszámolásra ítélt második pillér miatt 2030-tól ugrott volna meg drasztikusan a költségvetési hiány.
Korányi ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a befizetéseknek nincs közvetlen köze a nyugdíj mértékéhez és hogy 2013 után a bruttó bérnek maximum a 66 százaléka lesz nyugdíjként elérhető. Mivel ezt bruttó bér alapján állapítják meg, így ezután minden bizonnyal adózni is kell – mondta a szakember. Hozzátette ugyanakkor, hogy az viszont még nem tiszta, hogy kell-e belőle egyéb járulékot is fizetni (egészségügyi hozzájárulás), ezekre nincsen szabályozás.
Mi a magánnyugdíjpénztári maradás veszélye?
Az egyik veszély, hogy korai súlyos betegség esetén – mivel kiírja magát a „társadalmi szolidaritásból” – nem jár neki rokkantnyugdíj, hacsak nincs már meg a nyugdíjazáshoz szükséges minimum szolgálati év.
Gond lehet a korai halál, nincs ugyanis rendezve az árvaellátás kérdése, bár ez biztosítással kezelhető (életbiztosítással).
Ami viszont probléma, hogy az a 10 százalék, amit a pénztárakhoz kellett utalni, az nem elegendő egy megfelelő szintű nyugdíjra – ez egy alacsony nyugdíjra lesz csak elég – jegyezte meg.
A veszélye annak, ha valaki visszalép a tb-be: a demográfiai és gazdasági problémákat tekintve nagyon alacsony állami nyugdíjra lehet csak számítani, főleg hosszú távon.
Mi az állami nyugdíj veszélye?
Főleg annak fényében, amint Orbán Viktor miniszterelnök is hangoztatott: nyugdíjat csak a nyugdíj céljára befizetett összegekből lehet finanszírozni, a költségvetés egyéb bevételei terhére nyugdíj nem fizetető. Ez azt jelenti – aktuáriusi szempontból -, hogy ha lecsökken az aktívaknak a száma, illetve jelentősen megnő az időseké, eltartandóké, akkor törvényszerűen (reálértéken számítva) egyre kevesebb nyugdíjat kaphatnak a nyugdíjasok.
A konkrét nyugdíj összege ráadásul Korányi szerint, az állami rendszerben nem kalkulálható előre.
Érdemes szem előtt tartani, hogy ugyan ezekkel a feltételekkel a jövőben már nem lehet nyugdíjba menni, illetve, hogy 2050-re az állami nyugdíj a felét fogja csak érni. Így akár azt is kijelenthetjük, hogy szinte mindegy mit választunk, egyik sem jó megoldás. A megoldás – mint ahogy ezt többen kijelentették már: az öngondoskodás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése